HVG BrandLab: Amikor mezőgazdaságról beszélünk, akkor már az alapanyag termelése is voltaképpen ipari folyamatként jelenik meg. Elég, ha csak a hozamot tartjuk szem előtt a vásárlói igények kiszolgálásakor?

Dr. Kertész Tamás: Cégünk filozófiája hosszú évek óta az, hogy megfeleljünk a piaci igényeknek, és folyamatosan új termékekkel színesítsük a palettát. Ez kicsit ellentmond a hozamszemléletnek, mert nem elsősorban az a célunk, hogy rekorderedményeket érjünk el a termelésben, hanem hogy innovatív módon lássuk el a fogyasztókat különleges prémium termékekkel, és maximális jólétet biztosítsunk a terméket, azaz a tojást előállító tyúkoknak.

H. B.: Az intenzív gazdálkodás alapvetése szerint a természeti erőforrások végessége és az egyre nagyobb élelmiszerigény miatt van szükség az iparosított termelésre. Ez a szemlélet megállja a helyét?

Dr. K. T.: Jelenleg a tojástermelésben éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk világszerte, főleg az Európai Unióban és hazánkban is. Az iparszerű termelést egyre inkább felváltja az állatbarát rendszerek alkalmazása, az úgynevezett alternatív tartásmód. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan visszaszorul a tojótyúkok ketreces tartása, és egyre jobban elterjed a mélyalmos és a szabadtartás, valamint az ökológiai tartás. Ezekben a rendszerekben kisebb ugyan a hozam, de sokkal magasabb szintű az állatjólét és a környezetvédelem. Minél fejlettebb egy társadalom, annál jobban odafigyelnek az állattartás színvonalára is. Meggyőződésem, hogy ez a felfogás hosszabb távon megtérül.

H. B.: A tojáságazatban az utóbbi időben fellángolt egy vita arról, hogy a ketreces vagy az alternatív tartási mód a kedvezőbb környezetvédelmi, állategészségügyi és higiénés szempontból. Melyek a főbb érvek az egyik vagy a másik mellett?

Dr. K. T.: A hagyományos ketreces tartás folyamatosan visszaszorul. Ennek a termelési módnak a legfőbb előnye az alacsony költség és a nagyobb állatsűrűség. A cél a maximális hozam elérése a legkisebb költséggel, így ez a tartásmód teljesen kiszipolyozza a tojótyúkokat. A termelési periódus rövidebb, amelynek végén az állatok erőforrásai már kimerülnek, így a tojások rendkívül törékennyé válnak. Ezzel szemben például szabadtartásban az állatok hosszabb ideig termelékenyek, igaz kevésbé intenzíven. Szabadon mozoghatnak, kapirgálhatnak és porfürdőzhetnek. Élhetik boldogabb életüket, és gyakorolhatják a velük született ösztönös tevékenységeiket. Mindenki látja, hogy az alternatív tartási mód sokkal közelebb áll a természethez, azt nem károsítja, és az állatok is hasonló körülmények között élhetnek, mint őseik. Természetesen ehhez szükséges a társadalmi jólét magasabb szintje is, ugyanis az alternatív tartásból származó termékek nagyobb költséggel állíthatók elő.

H. B.: Ameddig a tyúk tojik, addig a tojástermelés fenntartható. A laikus számára ez ennyire egyszerű. Hol van a részletekben rejlő ördög?

Dr. K. T.: Úgy vélem, hogy nincs ilyen. A tojás egy nagyon fontos táplálék, mindig is szükség lesz rá. Sőt, az lenne a jó, ha legalább reggelire minden magyar ember rendszeresen fogyasztana tojást. Nekünk az a dolgunk, hogy kiváló minőségben elegendőt tudjunk termelni belőle.

H. B.: Amikor egy étkezésitojás-termelő cég a fenntarthatóságról beszél, akkor ott milyen szempontokat vesz figyelembe?

Dr. K. T.: Úgy próbálunk tevékenykedni, hogy a termelés környezeti hatása ne legyen káros, a melléktermékek pedig visszakerüljenek a természet normális körforgásába. Napelemekkel biztosítjuk a felhasznált energia mind nagyobb részét, újrahasznosítható csomagolóanyagokat használunk, komposztáljuk a baromfitrágyát, és folyamatosan növeljük az állatbarát tartási rendszerek arányát.

H. B.: Az alternatív tartásmódból származó tojás drágább; ez az első impulzus, amivel a vevő találkozik. Mennyire változnak a fogyasztási szokások?

Dr. K. T.: Igaz, hogy kicsit drágábbak ezek a tojások, de a tudatos vásárlók számára értékesebbek is. A kereslet ezen termékek iránt fokozatosan emelkedik, így azt látjuk, hogy a fogyasztók hajlandók megfizetni a többletköltséget. A társadalom fejlődésével egyre nagyobb lesz a tudatos vásárlók aránya.

H. B.: A Farm Tojás Kft. milyen fejlesztésekkel reagál a változó piaci igényekre?

Dr. K. T.: Évről évre növeljük az alternatív termelésünket, idén például elsőként jelentünk meg a hazai piacon a szabadtartású tojással. Ez a termék évek óta hiányzott a palettáról, ezt sikerült most pótolnunk. Így már a mélyalmos és biotojások mellett szabadtartásút is kínálunk a hazai fogyasztóknak. Az áruházláncok felismerték ennek a fontosságát, és partnerként kezelnek minket az állatbarát termékek minél szélesebb körben történő forgalmazásában.

H. B.: És a finanszírozói oldal mennyire partner a környezeti szempontból is fenntartható beruházások segítésében? A Farm Tojás Kft.-nek milyen saját tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?

Dr. K. T.: Hosszú évek óta kapcsolatban vagyunk a CIB Bankkal, amely nagyon rugalmasan reagál a fejlesztési elképzeléseinkre. Rendszeresen átbeszéljük a terveket, és mindig találunk megoldást a finanszírozásra.

H. B.: Ez az együttműködés milyen fejlesztéseket tesz lehetővé?

Dr. K. T.: Jelenleg egy többlépcsős beruházás keretében alakítjuk ki a szabadtartású termelést, amelyből az első már megvalósult, és termelésbe is állt. Most van folyamatban a következő ilyen telep építése, majd ezután következik egy jelentős mélyalmostermelés-bővítés. Célunk, hogy minél nagyobb részarányban állatbarát termelésből lássuk el a hazai fogyasztókat, és kiváló minőségű prémium termékeket állítsunk elő.

A megtermelt tojást gyorsan és hatékonyan el kell juttatni a vásárlókhoz. Ezért tervezünk egy robotizált, új csomagolóüzemet is, ami a jelenlegi, óránként 210 ezer darab tojás válogatását és csomagolását lehetővé tévő kapacitásunkat óránként 370 ezres szintre fogja emelni. Ezzel a teljesítménnyel gyakorlatilag ki tudjuk szolgálni a teljes jelenlegi hazai héjastojás-igényt.

A cikk megjelent a HVG-ben is.