A tojástermelők véleménye megoszlik arról, hogy a ketreces vagy az alternatív tartási mód a kedvezőbb környezetvédelmi és állatvédelmi szempontokból. Melyek a főbb érvek az egyik vagy a másik mellett?   – erről kérdeztük meg dr. Kertész Tamást, a legnagyobb hazai tojásforgalmazó vállalkozás, a Farm Tojás Kft. tulajdonosát.

A ketreces tartási módnál az elsődleges szempont a maximális hozam elérése. Minél kisebb helyen, minél nagyobb létszámú tyúk elhelyezése a lehető legalacsonyabb költséggel. Viszonylag kis munkaerő igénnyel, automatizált módon történik a termelés. Manapság azonban a társadalom fejlődésével más szempontok is előtérbe kerülnek világszerte és hazánkban is. Ilyenek az állatvédelem, környezetvédelem, minőségi termékek előállítása, azaz az egyre tudatosabb és egyre igényesebb fogyasztói rétegek kiszolgálása. Így az iparszerű állattartást fokozatosan kiszorítja és felváltja az extenzív, állatbarát tartási rendszerek alkalmazása.

- Melyek ezek a rendszerek és milyen előnyeik vannak?

Az úgynevezett alternatív tartási módok közé tartozik a mélyalmos, a szabadtartásos és a bio termelés. Konkrétan nem ketrecekben történik a tojótyúkok elhelyezése, hanem azok szabadon mozoghatnak az istállókban, szabadtartás és ökológiai tartás esetén pedig akár az üde legelőkre is kimehetnek. Tudnak futkosni, kapirgálni , gilisztákat keresgélni és porfürdőzni. Akárcsak nagyanyáink idején az udvarban. Mindenki számára egyértelmű szerintem, hogy ezek az állatok sokkal jobban érzik magukat, kiélhetik veleszületett ösztöneiket és ezt meg is hálálják nekünk. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a szabadon tartott tyúkok sokkal hosszabb ideig termelnek, mivel nincsenek úgy kiszipolyozva, mint ketrecben tartott társaik. A környezet szempontjából is előnyös ez, ugyanis kevesebbet kell mesterségesen szellőztetni, világítani, nem kell nyáron hűteni az istállókat, így nem fogy annyi energia. Ezek az állatok kevesebb vizet és takarmányt fogyasztanak az istállókban, ugyanis életük jó részét a szabadban töltik, ahol a harmatos füvet és akár a legelőn előforduló gyógynövényeket csipegetik. A napsütés hatására több D vitamin szintetizálódik a szervezetben, amely különösen fontos a tojásrakáshoz.

- A mai világban nagyon fontos szempont a fenntarthatóság. Hogyan illeszkedik ebbe az állatbarát tartás?

Véleményem szerint nagyon jól. Az extenzív termelés, a tyúkok kímélése, a kisebb energiafelhasználás és az egészséges, minőségi élelmiszer előállítás mind a fenntarthatóság fontos eleme. Ezt ki lehet még egészíteni a zöld energia egyre nagyobb arányú felhasználásával, újrahasznosítható csomagoló anyagok alkalmazásával, valamint a melléktermékek visszajuttatásával a természet normális körforgásába.

- A fogyasztók hogyan szembesülnek az állatbarát termelésből származó tojásokkal?

A hazai áruházláncok nagyon sokat tesznek a fenntarthatóságért és felismerték az állatbarát tojások fontosságát is. Egyre nagyobb arányban teszik polcaikra ezeket a termékeket, amelyek ugyan kicsit drágábbak, de értékesebbek is. A fejlett társadalmakban egyre tudatosabbak a fogyasztók, akik igénylik ezeket a minőségi termékeket. Ezt a növekvő kereslet is alátámasztja. Idén jelentünk meg a magyar piacon elsőként a szabadtartású tojással, amely még hiányzott a hazai palettáról. A termék iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és egyre szélesebb körben válik ismertté.

- Milyen fejlesztéseket terveznek a jövőre vonatkozóan?

Természetesen csak az alternatív termelésünket bővítjük. Van még ketreces telepünk is, de ezeket fokozatosan átalakítjuk. Többlépcsős beruházást hajtunk végre, melynek első fokozata a bio farm fejlesztési üteme már elkészült és termelésbe is lépett. Több mint duplájára növeltük a bio tojás előállítást, mely a hazai piacokon kívül exportra is kerül. Most a szabadtartásos termelést növeljük, egy új telepünk már elkészült és épül a következő is. A mélyalmos kapacitásunkat is duplázni fogjuk a következő két évben. Ezeket az állatbarát, minőségi tojásokat természetesen be is kell csomagolni és eljuttatni a fogyasztókhoz. A nagy kapacitású csomagoló üzemünket tovább bővítjük és robotizáljuk, melynek teljesítménye így a jelenlegi óránkénti 210.000 db tojásról 370.000 darabra fog emelkedni. Ez az üzem 1,4-1,6 milliárd darab tojás válogatására és csomagolására lesz képes évente, ami meghaladja a hazai nagyüzemi héjas tojás igényt. Ezért terveink között szerepel komoly exportpiacok nyitása is.

A cikk megjelent a Trade magazinban.